e-UT Útügyi Előírástár előírásai nyomtatott vagy letölthető digitális változatban

e-UT 02 Közlekedéstervezés
e-UT 02.01 Forgalmi vizsgálatok
e-UT 02.01.40 Közlekedéstervezési munkarészek
e-UT 02.01.44 A közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezelése (KIKK)

Az útügyi műszaki előírás alapja a 133/2022. (IV. 7.) kormányrendelet a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezeléséről.

1. Bevezetés
1.1. Szabályozási háttér, az előírás hatálya
1.2. Fogalommeghatározások
1.3. A biztonságra törekvés elvei
1.4. A KBA és a KBF során szem előtt tartandó alapelvek
1.5. Célok és eszközök
2. A közúti biztonsági hatásvizsgálati jelentés módszertani kérdései
2.1. A feladat meghatározása
2.1.1. Előzmények, a projekt leírása
2.1.2. Vizsgálati időtávok
2.1.3. A jelenlegi és a várható forgalom meghatározása
2.1.4. A projekt által érintett hálózat (hatásterület) lehatárolása
2.1.5. A relatív sérülési mutatók értékének meghatározása
2.2. A jelenlegi állapot és a projekt (beavatkozás) nélküli eset
2.2.1. A jelenlegi állapot
2.2.2. A projekt nélküli eset
2.3. Közúti biztonsági célok
2.4. A javasolt változatok közúti biztonságra gyakorolt hatásának elemzése
2.4.1. Az 1. változat elemzése
2.4.2. A további változatok elemzése
2.5. A változatok összehasonlítása
2.5.1. A várható forgalmi és baleseti adatok összehasonlítása a folyópályaszakaszokra
2.5.2. A várható forgalmi és baleseti adatok összehasonlítása a csomópontokra
2.5.3. A változatok várható biztonsági helyzetének összehasonlító elemzése
2.6. Összefoglalás, javaslatok
2.7. Dokumentálás
3. A közúti biztonsági audit készítésének módszertani kérdései
3.1. Auditálási fázisok
3.2. Az auditálást végző szakemberek
3.3. Az auditjelentés felépítése
3.3.1. Mit tartalmazzon az auditjelentés?
3.3.2. Mi nem a közúti biztonsági audit?
3.3.3. Mit ne tartalmazzon az auditjelentés
3.4. Ellenőrző kérdések, vizsgálati szempontok
3.5. Az egyes szereplők feladatai és viszonya
3.6. A közúti biztonsági audit jelentés tartalmi és formai követelménye
3.6.1. Az egyes auditálási fázisokban megfogalmazható javaslatok sajátosságai
3.6.2. A javaslatok azonosítása és csoportosítása
3.6.3. Egyéb tudnivalók
3.7. Auditlezáró jegyzőkönyv
4. A hálózati szintű közlekedésbiztonsági felmérés módszertani kérdései
4.1. Általános megállapítások
4.2. A HSKF-reaktív módszer
4.3. A HSKF-proaktív módszer
4.4. Az eredmények összegzés
5. A közúti biztonsági felülvizsgálatok
5.1. A rendszeres közúti biztonsági felülvizsgálat (RKBF)
5.1.1. Ütemezés
5.1.2. A vizsgálandó elemek
5.1.3. A felülvizsgálók kiválasztása
5.1.4. Előkészítés, adatgyűjtés
5.1.5. A felülvizsgálat lebonyolítása, az alkalmazandó módszer
5.1.6. A vizsgálati jelentés és a javasolt beavatkozások
5.1.7. Záró intézkedések
5.2. A célzott közúti biztonsági felülvizsgálat (CKBF)
5.2.1. Alapelvek
5.2.2. Ütemezés
5.2.3. A vizsgálandó elemek
5.2.4. A felülvizsgálók kiválasztása
5.2.5. Előkészítés, adatgyűjtés
5.2.6. A felülvizsgálat lebonyolítása
5.2.7. Javasolt beavatkozások
5.2.8. Záró intézkedések
6. Baleseti góchelyek meghatározása
Melléklet
M1. Közúti biztonsági auditjelentés (Minta)
M1.1. Bevezetés, alapadatok
M1.2. Általános projektleírás
M1.3. Az auditálás eredményei: problémák és javaslatok
M1.4. A javaslatok összefoglalása és egymáshoz való viszonya
M1.5. Egyéb észrevételek
M1.6. Az auditor(ok) nyilatkozata(i)
M2. Audit/KBF lezáró jegyzőkönyv (Minta)
M3. Az auditálás során figyelembe veendő szempontok
M4. Közúti biztonsági felülvizsgálati jelentés (Minta)
M4.1. Bevezetés, alapadatok
M4.2. Általános leírás
M4.3. A felülvizsgálat eredményei: problémák és javaslatok
M5. Közúti biztonsági felülvizsgálati szempontok
M5.1. Lakott területen kívüli szakaszra
M5.2. Lakott területen belüli szakaszra
M6. Az útbeutazás során rögzítendő fő hibatípusok (KBF)
M7. Góckutatás
M7.1. Potenciális baleseti góchelyek azonosítása
M7.2. Potenciális góchelyek ellenőrzése, elemzése alapján a góchelyek meghatározása

Szakbizottság:

Nádasdy Tamás (vezető), Balázs György, Hajnal János, Jakabházy Miklós, Kovács Ákos, Kurucz Tibor, Mocsári Tibor

Hatályos: 2025. január 15.